A szükséges kompromisszumok lehetővé tették az átrakási költségek elhagyását, így amennyiben a tengeren nem kellett viszonylag nagyobb utat megtenniük, ezek a hajók nyereségessé váltak. A Budapest első útját még az év októberében teljesítette, Bejrutba és Alexandriába szállított árut. Bár a Duna-tengerhajózás kényszer szülte megoldás volt, a hajók meglepően sikeresek voltak, akkora haszonnal dolgoztak, hogy egy úton kitermelték a következő hajó árát, így nem csoda, hogy 1941-ig még öt készült el, ezek a Szeged, a Tisza, a Kassa, az Ungvár és a Kolozsvár voltak. A hajók magyar termékeket szállítottak a Fekete és a Földközi tenger kikötőibe, onnan pedig akkori elnevezéssel "gyarmatárukat" Budapestre. A hajók működésének volt még egy következménye, Budapestet a Lloyd's 1936-ban felvette a tengeri kikötők jegyzékébe. A Tisza motoros rakodása Csepelen 1955-ben (Fotó: Fortepan, Uvaterv) A Duna-tengerhajózás egészen az 1970-es évekig működött, a hajók addig jártak fel a Fekete tengerről Budapestig.
Éjjel. Megint meg kellett szakitanom: ebből a levélből napló lesz. - Nos, ha már tanár vagyok - "szorgalom-és tehetség"-beli hiányain kivül van Adynak még egy kellemetlen oldala: ízléstelensége, ellenszenvessége. Nem képzelek ízléstelenebb dolgot, mint könyvének ajánlását Léda asszonyhoz. De a sok ízléstelenség között a legnagyobb kétségtelenül a magyar ugarra való szitkozódás. A témából van valami a levegőben - nálunk a hol ép most oly csodálatos tisztán kristályosodik ki a haza eszméje körül való küzdelem. - Európának ma tán legsürgősebb kérdése - nálunk az Andrássy és - Pikler Gyulák hazájában - és a gondolatot megtaláltam egy másik új könyvben is: (Ignotus: Olvasás közben 357-363. 1. v. ö. a magyar mese és legenda c. cikkét is): "Valaha a pestis volt a morbus hungaricus, mi a csömört ismerjük annak, de valójában a megrokkanást lehetne ennek nevezni"... "Vakard meg a magyart és elédtünik a búsmagyar" - "a magyar azon kezdi, hogy megőszül és azon végzi, hogy elcsöndesedik" - mi több: magam is irtam egy hasonló eszméjű költeményt egykor a magyar mélaságról - épen Paris cimen - és az alapmegfigyelés - minden példa mutatja - igaz is.
A kettős feladathoz mérten más volt a megengedett merülése a Dunán és a tengeren. A folyón mindössze 1, 85, a tengeren ellenben 2, 30 méter. Nyilvánvaló, hogy a folyókra és a tengerekre más hajók kellenek, hiszen a viszonylag sekély folyamokon nagy hullámok nem alakulhatnak ki, míg a mélyebb tengereken a hajóknak a nagy hullámokat, sőt a viharokat is állniuk kell. A folyam-tengerjáró hajók valamennyire mindkét feltételt teljesítik. Már megütötték a tengeri közlekedésre alkalmas hajók minimális méretét, de nem haladták meg a legnagyobb folyami hajókét. A tengeren azért jórészt a part mentén haladtak. A Budapest motoros a kétféle igénynek úgy felelt meg, hogy két, viszonylag könnyű, gyorsjáratú 180 lóerős Ganz-Jendrassik dízelmotort kapott, amely azonban csak áramot termelt a hajócsavart mozgató villanymotoroknak. Ettől a gépház könnyebb és kisebb lett, mintha két normál hajómotor mechanikai áttételeken keresztül hajtotta volna a hajót. A Budapestet ez a hajtásrendszer 8, 9 csomóra tudta felgyorsítani.
Magyarország egy 300 méter hosszú partszakaszú 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabad kikötőben 100 millió eurós fejlesztés lesz, ami a magyar cégek exportját segíti. Magyarország tengeri kikötőt és kijáratot létesít az olaszországi Triesztben a magyar vállalkozások számára, az erről szóló megállapodást aláírták - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Triesztben. Szijjártó Péter Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabadkikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente - ismertette a miniszter. Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.