A Konfliktus Fogalma / 1.3 A Konfliktusok Típusai - Munkahelyi Mediáció
Bár testünk sok mindent elárul viszonyulásunkról a non-verbális kommunikáció által, a személyközi konfliktusok kezelési módszerei elsődlegesen kommunikációs alapúak, hiszen kialakulásának okai is azok. Amikor már nem csak egyes személyek, hanem csoportok közötti konfliktus ról beszélünk, akkor fontos hangsúlyozni ezek kettősségét a szervezeten belüli helyzetekben. A csoportközi konfliktusok részben hasznos kohéziót, egységet generáló erők, hiszen az adott csoport tagjai között olyan köteléket, összetartást hoznak létre, mely a közös "ellenségképből" kiindulva elhomályosítanak egyéb különbözőségeket is. Másrészről viszont a hosszan elhúzódó, szakmaiságot, objektivitást nélkülöző vitás helyzetekben olyan árkok mélyülhetnek a különböző egységek között, amelyek felszámolása nélkül, azok kiterjedésével a teljes szervezet alapjai is meginoghatnak. Jelentős szerepet játszanak kialakulásukban a hatalmi viszonyok, és láthatóvá válnak az értékkülönbségek. A csoportközi konfliktusok kezelését tervezetten, előre végiggondoltan, stratégiaszerűen kísérlik meg a szereplők, ennek köszönhetően feloldásuk jellemzően tárgyalások útján megy végbe az érdekek és a pozíciók mentén.
Kereskedelmi és marketing modulok | Sulinet Tudásbázis
Az a tény, hogy ilyen körülmények között a személy olyan ingerlékessé válik, amennyire csak lehetséges. Mindezekkel kezd el keresni a módját, hogy valahogy javítsa a helyzetét. Ha valaki jelenleg úton van - konfliktus elkerülhetetlen. A konfliktus gyakori oka az irigység. Szintén oka lehet mindenféle harag vagy elégedetlenség. Hogyan adhat pozitívnak a konfliktus? Az eredmény? Az a tény, hogy hála neki, hogy eldönthetik azokat a kérdéseket, amelyeket sok éven át meg kell oldani. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a konfliktusban részt vevő felek, akik próbálják bizonyítani ügyüket, rendszerint fejlődnek, javulnak. Ez megváltoztathatja tevékenységüket, vagy akár az életüket. A termelésben ez arra vezethet, hogy a csapat jobban fog működni (de megjegyezzük, hogy ez ritkán fordul elő). A pszichológia konfliktus fogalmameglehetősen bonyolult. Nyitott és rejtett konfliktusok felosztása. Amikor nyitott - a felek konfrontációja észrevehető, de ha rejtett - nem. Ez utóbbi nagyon sokáig tarthat. Az interperszonális konfliktus koncepciója társulaz egyén és az egyének csoportja, a társadalom egésze vagy más személy összecsapása.
- A konfliktus fogalma video
- A konfliktus fogalma 2019
- A konfliktus fogalma 2018
Az utóbbi évtizedek (1980–) fontos felismerése volt, hogy nemcsak a tanár-diák, de az egyéb (tanár-szülő, tanár-tanár) konfliktusok is alapvető szerepet játszhatnak az oktatásban; továbbá, hogy a konfliktusok fogalma nem egy az egyben negatív fogalom, lehetnek a fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói ( Cseh-Szombathy 1995). Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szőke-Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája Új Pedagógiai Szemle, 2004. / január. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Szerk. Mészáros Aranka. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2002. ISBN 963-463-085-5 További információk [ szerkesztés] Konfliktusok és a bennük rejlő lehetőségek - Ö dr. Hammer Ágnes: Konfliktus: Mi is az a konfliktus Tamás Katalin: Konfliktuskezelés: bevezetés, alapok és technikák Wiesner Edit: Konfliktusok a szervezetekben Konfliktuskezelés esettanulmányok Törvényszerű-e a munkahelyi konfliktus? Írások a demokratikus iskolákról pl. Summerhillröl Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine -ben
Sokszor az effajta vitákat a két fél közötti kommunikációs problémák, egymás melletti elbeszélés, dühből, méregből megfogalmazott sérelmek zsákutcákba terelik, így elsődleges a konfliktuskezeléséhez ezek orvoslása és az újabb gátak kialakulásának megakadályozása. Az interperszonális konfliktusoknál jelentős szerephez jutnak a résztvevők erő- és hatalmi pozíciói, valamint a mások befolyásolásának, manipulálásának képessége. Gondoljunk csak újfent egy beosztott és vezető közötti vitás helyzetre, melyben az információval való ellátottság, a munkáltatói-munkavállalói szerepkörök, a megoldásra rendelkezésre álló eszközök és ezek felett való rendelkezési jogosultság, mind meghatározzák az érdekérvényesítés lehetőségét és az alá- és fölérendelt viszonyból eredően gátakat, akadályokat húzhatnak a játékosok közé. Mivel a fenti helyzetek számos olyan adottságból eredeztethetők, melyek nem felszámolhatóak, így a konfliktusok sem mindig eliminálhatók, van, hogy csak elviselhetővé tehetők annyira, hogy a mindennapjainkat nem jelentősen határozzák meg és életminőségünk nem romlik általuk.
A konfliktus szó a latin "configere" szóból származik, amelynek jelentése összeütközni, egymásnak ütődni. Friedrich Glasl német konfliktuskutató definíciója szerint a konfliktus egy interakció, melyben az egymástól bizonyos mértékig érzelmileg vagy hierarchikus értelemben függő felek között összeegyeztethetetlenség mutatkozik, és azt egyikük vagy mindketten sérelemként élik át. Akkor keletkezik, ha egyik vagy mindkét fél kívánságai, elvárásai, és igényei, valamint a megélt valóság között eltérés mutatkozik, és az a konfliktus elszenvedőjét érzelmileg kellemetlenül érinti, önértékelését negatívan befolyásolja, illetve a számára fontos értékeket veszélyezteti.
[3] Szociálpszichológia [ szerkesztés] Konfliktus és stressz [ szerkesztés] A Selye János által kutatni kezdett stressz és a konfliktusok sokszor nehezen választhatóak szét. Montevideo, Packard és Manning, illetve Chandler és Shermis eredményei szerint (1986) [ forrás? ] a tartósabb stressz hatására olyan, általában kellemetlennek érzett, sokszor kellemetlenségeket is okozó, érzelmi állapot alakul ki, nagyobb fokú érzékenység saját magunk iránt, ugyanakkor nagyobb fokú érzéketlenség mások iránt. Máskor jelentéktelennek érzett események is konfliktusként érzékelhetőek, a másokra figyelés és a mások tekintetbevételének hajlandósága csökken. Az így keletkezett többletkonfliktusok maguk újabb stresszforrást jelenthetnek ( ördögi kör). A stressz kezelésére kialakított megküzdési stratégiák sok hasonlóságot mutatnak a konfliktusok kezelésének elképzelhető stratégiáival. A konfliktusok pedagógiai jelentősége [ szerkesztés] A konfliktusok tudatos pedagógiai kezelése fontos nevelési eszköz, nem véletlen, hogy a nevelési diszciplínán belül egyre erőteljesebben jelenik meg az úgynevezett konfliktuspedagógia.
Elkerülhető, és mindenképp megjelenő konfliktusok E mellett pedig még az is lényeges, hogy a konfliktus elkerülhető-e: Elkerülhetetlen: Vannak konfliktusok, amelyek mindenképp megtörténnek. Egy új város, új munkahely, vagy közösség, iskola magában hordozza, hogy valakivel más lesz az értékrendünk, gondolataink, megszokott dolgaink. Elkerülhető: Gyakran az okoz konfliktust, ha mi magunk generáljuk, behódolunk annak, amit gondolnak rólunk, és gyakorlatilag egyfajta önbeteljesítő jóslatként mi magunk hozzuk létre ezeket az összetűzéseket. Itt gondolhatunk akár belső konfliktusra, de egyaránt mással való kapcsolatban is. Kívánatos: Az a konfliktus, amely konstruktív, azaz a felek akár nyilvánosan is meg tudnak szólalni, "ütköztetni" érveiket, gondolataikat, véleményüket annak reményében, hogy új, előre mutató dolgokat, eszméket tudnak megalkotni. Hogyan kezeld a konfliktusok különböző típusait? A lista korántsem teljes, ha konfliktusokról beszélünk, ám az biztos, hogy jelentős része, önismerettel elkerülhető, vagy akár feloldható.
Kialakulhatnak a szűkebb személyes szférában vagy a formálisabb kapcsolatokban (pl. munkahely). A társadalmi konfliktusok a társadalom különböző nagyobb csoportjai, illetve nemzetek, népcsoportok között alakulnak ki. A társadalmi konfliktusok erős befolyást gyakorolnak a résztvevők intrapszichés és interperszonáliskonfliktusaira. Konfliktus