A török kiűzése után a feleslegessé vált várak közé tartozott Körmend is. Lerombolására a bécsi haditanács 1702. január 26-án adta ki a parancsot, de birtokosának, Batthyány II. Ádámnak sikerült megmenteni a várat. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt sokat szenvedett a város, 1706-ban Eszterházy Antal kuruc generális seregei porig égették a települést a palánkkal és a várkastéllyal együtt. A védműből barokk főúri kastély építtetése Batthyány Lajos kancellár, később nádor nevéhez fűződik. Az eddig befelé forduló életmódot, védekezést hirdető épületet az új életfelfogásnak megfelelően új típusú kastéllyá kellett átépíteni. Ezt már nem övezte vizesárok, hanem nyílt parkban állt. A kialakítandó épületegyüttes tervezője az olasz származású Donato Felice de Allio, aki már a 18. század első felében az osztrák barokk egyik jelentős képviselője volt. A látvány megtervezése érdekében ekkor már a kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe: épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték fel, a már átformált főépületre több kilométeres távolságról fasorok vezettek rá.
Az utolsó nagyobb átalakítás 2001-ben történt, amikor a kastélykápolnát állították helyre eredeti, 3 szintes formájában. A körmendi várkastély értékes melléképületeivel, és az ezekhez szervesen kapcsolódó ma is csaknem 40 hektáros parkjával legjelentősebb műemlék-együtteseink közül az első tíz között tartjuk számon. Az egész kastély együttes fő megközelítése délről nyílik, innen, a Rábának a főtengelybe helyezett hídjától futó fasoros út vezet a Herkules-szobrokkal díszített főkapura. A Várkert, Körmend belterületén, annak északkeleti szélén helyezkedik el, országos védettségű természetvédelmi terület. A kastély, és parkja szerves egységet alkotnak. Érdekessé teszi a parkot területének nagysága, s az, hogy viszonylag sértetlenül egyben megmaradt, épített, alakított jellege ma is jól érzékelhető. Különlegessége abban is rejlik, hogy kevés helyen látni az országban ennyi idős fát, itt nem ritka a másfél, két méteres átmérőjű fa sem. A várkert termőhelyi adottságait elsősorban a Rába folyó határozza meg, amely a park szempontjából mindig is fontos volt.
A gyűjtemény kiemelkedő darabjai: Erzsébet királyné és Jászai Mari cipői, de egzotikus lábbeliket is bemutatunk, mint például a kínai nyomorított lábra való cipő, papírtalpú japán papucs, amerikai mokaszin, vagy a gyöngyház berakásos magastalpú perzsa papucs. - Szalon és ebédlő a Batthyány-kastélyban: A körmendi Batthyány-Strattmann hercegi kastély második emeletén található a díszterem, melyből két terem nyílik keleti irányban. A két helyiségben digitális elemekkel is kibővített, háromnyelvű szövegekkel ellátott enteriőröket mutat be a múzeum. Az első terem egy szalont, a második, bástyában kialakított szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből, Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből. Vadászlak: Batthyány-Strattmann Ödön herceg egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt, ezért építtette 1884-ben a várkertben a Vadászlakot. Az emeletes épület a Batthyányak főerdészének/fővadászának lakhelye lett. A Vadászlak megújult tereiben sokszínű kiállítások leltek otthonra.
A Cip�t�rt�neti Gy�jtem�ny a l�bbeli k�sz�t�s t�rt�net�t taglalja. A gy�jtem�ny kiemelked� darabjai: Erzs�bet kir�lyn� �s J�szai Mari cip�i, de egzotikus l�bbeliket is bemutat, mint p�ld�ul a k�nai nyomor�tott l�bra val� cip�, vagy a gy�ngyh�zberak�sos magastalp� perzsa papucs. �rt�keld az �lm�nybesz�mol�t! Hozz�sz�l�sok: Az �lm�nybesz�mol�hoz tartoz� album Aj�nljuk m�g figyelmedbe
Ennek eredményeképpen már mind a négy oldalon emeletes épületszárnyak álltak, a tornyok ezek fölé magasodtak. A fából épült udvari tornác helyén téglapillérekre épített emeletes, árkádos tornác húzódott. Ekkor az ablakok még többnyire az udvarra nyíltak, de az emeleten néhányat már kifelé is törtek. A várkastély tömör és súlyos középkori jellege ugyan ezután is megmaradt, belseje azonban lakhatóbbá vált, a bővült helyiségek kényelmesebbek lettek. A vár az első fennmaradt, 1667. évi városalaprajz szerint széles vizesárokkal körülvett alacsony szigeten állt a Rába árterében. Az árokban a nyugati oldalon nyíló kapu előtt mesterséges szigetecske volt, rajta kétemeletes torony. A városból a várkastélyba vezető út ezen a kettős vizes árkon vezetett át, ácsolt fahidakon és az árok közé épített külső tornyon, mely előtt egy vas mozsárágyú állt. E toronyban lehetett az első felvonóhíd, a várkastély tömbje elé kinyúló kaputorony előtt pedig a második. A torony utáni harmadik kapuban gerendákból összerótt és vasalt súlyos csapórács működött.
A strandnál büfé és nem messze szálláshelyek, valamint horgászhelyek is várják az érdeklődőket. Vendéglátóhelyek, szállások, szolgáltatások