kerület Lóránt út 4/b szám alá. Minkus Richárdnak, az 1945 előtt fémárukkal foglalkozó neves Ulrich-cég tulajdonosának későbbi sorsáról nem találtunk adatot, gyászjelentését a Magyar Nemzet 1975. október 1-i száma közölte. Amennyiben nem csak névazonosságról van szó, akkor Minkus a háború után is Magyarországon maradt, miközben egykori villájában az ország teljhatalmú vezetője lakott. A vezető odaköltözése egyébként meglehetősen felkavarta a környék életét, a régi lakók közül sokakat kilakoltattak. A házat éjjel-nappal pártőrség őrizte, a pincét bombabiztos bunkerré alakították, az ablakokat golyóálló üveggel látták el. Rákosi Mátyást és feleségét 1949-ben az akkor már Szabadság-hegynek nevezett Svábhegyre költöztették, Minkus Richárd egykori nyaralójába, a XII. kerület Lóránt út 4/b szám alá (fotó: Both Balázs/) Az épületet bővítették, például vetítőtermet rendeztek be Rákosi számára. De mindez nem tartott sokáig, Rákosi csillaga 1953 után már leáldozóban volt, így rövid idő múlva, 1956 nyarán nem csak a villát, de az országot is el kellett hagynia.
1915 áprilisában orosz hadifogságba került, ahonnan 1918 tavaszán szabadult; májusban térhetett haza Szabadkára, ahol két hónap szabadságot kapott. 1918 augusztusában frontszolgálatra alkalmasnak nyilvánították és hadnaggyá léptették elő. A frontra azonban már nem került ki, kiképzőtisztként tevékenykedett. 1918. október 31-én részese volt a szabadkai vasútállomás katonai birtokbavételének. Fenya Fjodorovna Kornyilova ismét beült az iskolapadba. A jakut származású asszonnyal 1942-ben kötötte össze életét Rákosi (Fortepan) Bácskában 1918. november elejéig tartózkodott. Feltehetőleg még a szerb csapatok beérkezése előtt Budapestre utazott, ahol belépett a frissen megalakult új politikai szervezetbe, a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1918 novemberét követően már - feltehetően - soha többé nem találkozott Szabadkán maradt családtagjaival. 1925-ben, egy rendőrségi kihallgatás során, a következőket vallotta családi kapcsolatairól: "Izraelita szülőktől származom, apám szabadkai kereskedő, aki meglehetős vagyonnal rendelkezett.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Rákosi 1956. július 18-ai lemondatása után nyolc nappal a Szovjetunióba utaztak. Rákosiné kitartott férje mellett a száműzetésükben is. A Rákosi haláláig tartó 15 évben először Moszkvában, majd Krasznodárban, Tokmokban, Arzamaszban és végül Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod) éltek. Kornyilova egy rövid ideig a krasznodari ügyészségen dolgozott, majd 1958-ban nyugdíjba ment. Rákosi 1971-es halálát követően ő is elkísérte férje földi maradványait Budapestre. A temetésen végig ezt kérdezgette a jelenlévőktől: Mondják, hát ezt érdemelte az én uram? A temetés végén hazautazott a Szovjetunióba és soha többé nem tért vissza Magyarországra. 1980-ban halt meg. FOLYT. KÖV.! Források: wikipedia;; Ha tetszett az írásom, kérlek lájkold! Ha esetleg nagyon tetszett, kérlek oszd is meg! ❤️ Köszi, hogy itt jártál!
2014. augusztus 5. 11:24 A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet legújabb számában megjelent cikkéből. Rosenfeldből Rákosi Ismert tény, hogy a magyar történelem egyik legvitatottabb és legmegosztóbb személyisége - Rákosi Mátyás - Adán látta meg a napvilágot. A Tisza-menti településen vezetett zsidó felekezeti születési anyakönyv tanúsága szerint Rákosi Mátyás - akkor még Rosenfeld vezetéknéven - 1892. március 9-én született, apja Rosenfeld József, anyja Léderer Cecília; mindkét szülő származási helyeként Topolyát jelölték meg. A Rákosi-önéletrajz tanúsága szerint Rosenfeld József kereskedelemmel foglakozott, az anya pedig a gyermekeket nevelte: összesen 13-an voltak testvérek - a sorban Mátyás az ötödik volt - de közülük csak 11-en élték meg a felnőttkort.
Szüleim vallásos zsidók, akikkel politikai nézeteim nem egyeznek. Jó viszonyban vagyok velük, az érintkezésünk azonban megszakadt, mert nem akartam szüleimet a jugoszláv hatóságok vegzálásainak kitenni. " Rákosi Mátyás további pályafutása ismeretes: 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság létrehozásában és annak működtetésében, 1920 és 1925 között a Komintern megbízásából részt vett több közép-kelet-európai kommunista mozgalomban, 1925 és 1940 között börtönben volt, a következő öt évet pedig Moszkvában töltötte, a második világháborút követően Magyarország kommunista vezetésében vállalt szerepet kegyvesztettségéig és száműzetéséig, amely után a Szovjetunióban élt 1971-ben bekövetkezett haláláig. Holttá nyilvánítás Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.